Tokody Klára: "Pesten dolgozok, a Balatonnál élek"


2022.05.23 - Hegedüs Róbert


Mindannyian sejtjük, hogy a Balaton egy csoda, de vannak, akik erre bizonyítékot is tudnak hozni. Tokody Klára hosszú évek óta gyűjti a magyar tengerhez kapcsolódó legendás történeteket, mígnem 2020-ban a szenvedélyből mesekönyv született, Mina és Vidi az óriások nyomában címmel. Ezt követi idén májusban a minden korosztályt célzó mondagyűjtés, a Csodák tava. Az immár kétkötetes szerzővel kultúrmisszióról, családi munkamegosztásról és mesebeli fordulatokról beszélgettünk.




Most, hogy a második kötet is a boltokba került, főállású íróvá léptél elő?

Dehogy. Abszolút hobbi maradt az írás, és továbbra sem célom, hogy ebből éljek meg. Egy multinál vagyok belső kommunikációs menedzser. Az írás számomra kultúrmisszió. Nyilván jön belőle bevétel, de azt mindig visszaforgatom a következő kötetbe. A nagyfiammal értek egyet, aki úgy fogalmazott, hogy addig tudom ezt ilyen minőségben csinálni, amíg megmarad szenvedélynek, és nem válik kötelező elvárássá az írás.

Milyen viszonyban van a két kötet egymással? Milyen sorrendben olvassuk őket?

A két kötet nem folytatása egymásnak. A Mina és Vidi az óriások nyomában meseregény, amit kifejezetten a 4 és 8 éves közötti korosztálynak ajánlok. Ugyan ez is egy helyi mondán alapul, miszerint a Balaton keletkezése óriásokhoz kötődik, itt mégis a meseszál bomlik ki, ahogy a két főszereplő tündér, akiket egyébként a gyerekeimről mintáztam, a monda nyomába erednek és fantasztikus balatoni kalandokba keverednek együtt. Direkt azért osztottam tíz különálló fejezetre, hogy könnyű legyen esti meseként, folytatásokban olvasni a gyerekeknek. A Csodák tava egészen más céllal íródott, a nyelvezete is más. Régóta gyűjtöttem a Balatonhoz köthető mondákat, legendákat, regéket, meséket, és ebben a kötetben foglalom össze mindazt, amihez hozzáfértem. Vannak köztük kifejezetten felnőtteknek szánt történelmi esetek vagy igaz történetek, de egy részüket, például a tündérmeséket, a család együtt is olvashatja. Végig odafigyeltem, hogy könnyen befogadható tömörséggel, mégis összetett tanulságokkal fogalmazzam újra a talált szövegeket. Külön érdekesség, hogy ajánlatot teszek arra, melyik mesét milyen hétvégi programra, azaz merrefelé kirándulva tanácsos magunkkal vinnünk kapcsolódó élményként.

Van köztük olyan történet, amit nyomtatásban tőled olvashatunk először?

Nincs köztük egyértelműen ilyen, mindegyik feldolgozás. A mondáknak és legendáknak pont az a lényege, hogy van valamilyen messzi múltba nyúló eredetük. Egyiket sem én találtam ki. Egyedül a kötet legelső meséje kivételes picit. Azt részben én találtam ki, de ott is régóta létező mondákból válogattam össze az építőelemeket. Talán vannak egyéb szövegek is, amiket én dolgoztam fel először kötetben, de ezt még az internet korában sem olyan egyszerű visszakövetni. Például én csak internetes forrást találtam Törökkopány néma békáiról, akiket a hagyomány szerint Szent István átkozott meg büntetésül, amiért nem hallotta tőlük Koppány patáinak dobogását. Valószínűsítem, hogy nyomtatott meseként nem olvashattuk máshol, de teljesen biztosak sosem lehetünk ebben.

Mit gondolsz, érdekesek lehetnek ezek a mondák más nemzet olvasóinak is?

Egy német ismerősömnek annyira megtetszett a meseregény, hogy ő azt elkezdte lefordítani németre. Kiadók egyelőre nem kerestek meg külföldről. A mondák alapvetően az itt élők gyökereiről szólnak, azok újrafelfedezéséhez nyújtanak segítséget. Olyan történelmi figurák nevei kerülnek elő, mint Koppány, Szent István vagy I. András, akikről csak mi, magyarok tanulunk az iskolában. Nem hiszem, hogy a külföldiekhez eljuthat a szövegeknek ez a rétege, ezért talán nem is lenne számukra különösebben érdekes olvasmány. Igaz, vannak köztük olyan különlegességek, mint amilyen a skót hercegkisasszony története, aki a monacói trónörökös helyett a keszthelyi Festetics Taszilót választotta végül, és akiknek hála 40 évig virágzott a Festetics Kastély és környéke. Vagy ilyen még a fonyódi Kripta Villa hideglelős legendája, ahol a mai napig él a hagyomány, hogy a szerelmespárok babonából örök szerelmet fogadnak egymásnak. Ezek a kis színes sztorik nemzeti hovatartozástól függetlenül meg tudnak szólítani bárkit.


Nyilatkoztad, hogy a családod is szeret bekapcsolódni az alkotói folyamatba. Kire milyen szerep hárul?

Nem titok, hogy Mina és Vidi karakterét a két gyerekemről mintáztam. Egyikük a vagány fiú, másikuk a kicsit félős, gondoskodó lány. Ezen felül vannak konkrét részletek, fordulatok, elnevezések, amiket ők találtak ki. Örömmel vettem minden ötletüket. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy eljönnek velem azokra a helyszínekre, ahol épp kutatok valamit a soron következő történethez. Hatalmas bátorítás és támogatás a részükről, hogy ennyi időt töltenek velem a könyvek előkészítésekor. Ugyanilyen fontos, hogy a férjem maximálisan mellém állt, amikor úgy döntöttünk, hogy a könyveket magánkiadásban adjuk ki. Ráadásul noszogatni is ő szokott, hogy igyekezzek megírni a folytatásokat. Arról nem is beszélve, hogy a Csodák tava rajzait felváltva készítettük a férjemmel. A borító például az ő munkája. 

Milyen változást hozott az életedbe, hogy a család és munka mellett íróként is jelen vagy?

Ugyan a könyvek valóban csak az elmúlt két évben jöttek ki egymás után, de gyerekkorom óta folyamatosan írok. A blogomat is régebb óta vezetem. És hát a gyerekeimtől is nagyon jó visszajelzéseket kaptam, amikor esténként fejből meséltem nekik. Sőt, a Szent Gellért kiadónál korábban megjelent két Rejtvényes Hittan kötetem, képrejtvényekkel és kódfejtőkkel. Bennem tehát ez egy folyamatként épült fel, amíg végül nekiültem az első meséknek. Azóta egyre biztosabban tudom, hogy számomra ez egy misszió, és hogy megéri csinálni, mert rengeteg megerősítő visszajelzést kapok folyamatosan. Az írásnak köszönhetően tisztábban látom, mi mennyit ér, és hogy milyen értékeket szeretnék közvetíteni a többi ember felé.

Mennyire előre tervezel? Mire számíthatunk tőled legközelebb?

Nagyon szoros munkaterv szerint haladok. Már az elején elhatároztam, hogy évente elkészül egy új kötet. Ez a Csodák tava esetében sajnos egy fél évet tolódott. Ezért még idén decemberben szeretnék kijönni a meseregény folytatásával, a Mina és Vidi és a balatoni vasszörny rejtélyével. Természetesen megvan a terv a következő évekre is, de azok egyelőre maradjanak titokban.

Van úgy, hogy telítődsz a Balatonnal és máshová vágysz töltődni?

Ilyet jelenleg elképzelni sem tudok. Mivel Pesten dolgozok, a Balatonnál élek. E két színtér komplementer kiegészíti egymást. Nem hiányzik egy harmadik hely az életünkben. Ha jobban belegondolok, gyerekként ugyanilyen lelkesen töltöttem a szünidőket Galyatetőn a Mátrában, azt a vidéket is rajongással szeretem. De amióta az életünk egyik fele Fonyódra költözött, őszintén mondom, nincs bennem semmi hiányérzet egyéb tájak iránt.


+ 5 RÁADÁS KÉRDÉS A BALATONRÓL

Mi jut először eszedbe, ha meghallod: Balaton?
A víz, ahogy opálosan hullámzik körös-körül, amerre ellátok. És az illat, ami a víz felől jön.

Mi a legnagyobb közhely a Balatonról?
Hogy az egy végtelen nagyra nőtt strand, semmi több. 

Ha nem tudnád, hogy Balaton a neve, milyen nevet adnál a tónak?
Adja magát, hogy Csodák tava, vagy még inkább: Csodavilág.

Ha a tó maga egy mese hőseként kelne életre, milyen karakternek írnád meg?
A sokfélesége miatt Hétfejű sárkánynak. Mindegyik fej más-más jellegzetességét képviselné. Lenne köztük gyönyörű, lenne vad, lenne bölcs, lenne bohém, és így tovább.

Ha lehetne egy mesebeli kívánságod a Balatonért, mi lenne az?
Hogy őrizze meg ezt a sokszínűségét még hosszú-hosszú ideig.
 



NÉVJEGY

Tokody Klára végzettségét tekintve közgazdász, munkáját tekintve kommunikációs szakember, de ami saját bevallása szerint a legfontosabb, hogy egy Balaton-rajongó családban tölti be az édesanya szerepét.

MinaVidi elnevezésű blogja mostanra sokrétű honlappá nőtte ki magát, ahol egyrészt a kirándulásaikon bejárt nevezetességeket és látványosságokat mutatja be, másrészt családi játékokat, barkácsolási tippeket, recepteket oszt meg, harmadrészt saját hobbifotóit posztolja.

A gyerekeiről mintázott Mina és Vidi, a két fonyódligeti diófatündér karakterei köré mesekönyvet írt és publikált 2020 decemberében, amelyhez a második kötet az idei év végén fog csatlakozni. Emellett mesegyűjtésbe fogott: részben ismert szerzők (Lipták Gábor, Eötvös Károly, Lengyel Dénes) átdolgozásával, részben internetes források alapján minden vasárnap egy újabb balatoni történetet tesz közzé saját oldalán.

Az idősebb korosztályoknak is szánt Balaton-mondákat témák szerinti csoportosításban gyűjti. Ebből a munkából állt össze a Csodák tava című vadonatúj kötet.

(forrás: a szerző honlapja)

 

Kapcsolódó tartalom

>> Krimiírás öröknaptárral